Mi, akik a hagyományaikat őrző indiánok közé tartozunk, igyekszünk a hagyományaink szerint élni, ez a szertartásaink lényege.

A legtöbb ember soha nem kerül kapcsolatba a szellemmel, mert nem jutnak túl a testen. Ez bizony nagy kár.

Mások nem jutnak túl az észen, a dolgok logikáján.

A szellemi túl kevés táplálékot kap, de ettől még létezik. Az asszonyok tudnak a létéről. Néhányan kezdik megérteni, s elismerni a szellem létezését. Jobb lenne, ha Ti, férfiak is több megértéssel viseltetnétek iránta!

Amíg a szellemiségről nem veszünk tudomást, addig sok szerencsétlenség, háború, az élvezeti cikkekkel való visszaélés számos formája, igények, vágyak, éhség és szeretetnélküliség kísér bennünket. Az erőszak mindenféle formája létezik az emberek között, az állatok, a Föld és az egész teremtés ellen. Mindezek a nehézségek hosszú távon mély sebeket okoznak.

Mindenkinek megvan a maga útja. Mindenkinek! Ahhoz, hogy a saját utadat járhasd, meg kell értened az összefüggéseket, szeretetet és tiszteletet kell táplálni magadban. Ha letérsz erről az útról, fájdalom és zavarodottság lesz a részed, teljesen mindegy, hogy egyébként mit teszel. Ugyanez érvényes egy egész országra, mind az egész világra. Ma ezen a ponton állunk. Nézz körül, mi történik a világban.

A dolgok változnak. Ez az asszonyok ideje. Ebben bizonyos lehetsz, eljött az asszonyok ideje, ha látják, ha nem. A befogadás korát éljük, s a befogadás asszonyi tulajdonság.

Idős indián asszony, aki nem akarja megnevezni magát